réticsík

Csíkok hazánkban

A nagy mocsarak lecsapolása óta kiveszett foglalkozásnak számít a csíkászat. Pedig valamikor ezek a halászemberek egész csíkbányákat tartottak fenn. A csíkhalak fajtái közül Magyarországon négy faj található meg: a réti-, kövi-, vágó és törpecsík. Egykor valamennyien kedvelt eleségnek számítottak, manapság már csak elvétve lehet találkozni velük.

Réticsík Alapítvány

ALAPÍTÓ OKIRAT
 

A jelen Alapító Okirat I. pontjában megnevezett Alapító a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény 74/A-74/F §-ai, valamint a Közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény rendelkezései alapján az alábbi jogi személyiséggel rendelkező, kiemelkedően közhasznú szervezetnek minősülő, közhasznú tevékenység kifejtésére létrejövő alapítványt hozza létre:

I. AZ ALAPÍTÓ ADATAI
 

Név: Kiss-Illés Mónika
Cím: 114x Budapest, xxxx u. 79/a.

II. AZ ALAPÍTVÁNY ADATAI ÉS CÉLJA, SZOLGÁLTATÁSAINAK IGÉNYBEVÉTELE
 

1. Az Alapítvány neve: Réticsík Alapítvány
2. Az Alapítvány székhelye: 1163 Budapest, Kövirózsa u. 5. (HINTERLAND Kft. címén)
3. Az Alapítvány jogállása: Az Alapítvány önálló jogi személy, kiemelkedően közhasznú szervezet
4. Az Alapítvány időtartama: Az Alapítvány határozatlan időre jön létre.
5. Az Alapítvány tartós közérdekű céljai és az ezek megvalósítása érdekében kifejtett tevékenysége:
 
A.) Az Alapítvány tartós közérdekű célja:
 
Negyed évezrede folyik a Kárpát-medence vizes élőhelyeinek pusztítása az egysíkú mezőgazdaság fejlesztésének javára.

A vizes biotópok átalakításának, vagy rosszabb esetben felszámolásának kényszerű következménye lett a rájuk jellemző biocönózisok elszegényedése vagy akár teljes körű pusztulása.

A fogyasztói társadalom fejlődésével és annak minden környezeti értéket a legalantasabb prioritásba taszító filozófiájával a folyamat csak rosszabbodott, megjelent a kanalizáció mint településfejlesztési irányelv, és a korábban értékes kisvízfolyások betoncsatornává degradálódtak. A teljes pusztuláshoz az utolsó lökést a szennyvizek élővizekbe permanens módon való belevezetése adta. 

Mindezek együtt azt eredményezték, hogy a Kárpád-medence felszíni vizekhez kötött élővilága gyökeresen átalakult, elszegényedett, magával rántva gazdag mezőgazdasági, erdőgazdálkodási, gasztronómiai és környezeti kultúránk vaskos részét.

Mára eme tudásunk java része legfeljebb régi tankönyvek lapjairól köszön vissza, de a köztudatból már réges-rég kikopott. Ki tudná megmondani, mi az a csíkos káposzta, hogyan fest a világ valamikori legértékesebb – és a Dunában endemikus – lazacféléje, a dunai galóca, vagy éppen az egykor disznóhízlalásra gyűjtött lápi póc?

A mai Magyarország közel száz honos halfajának több mint fele valamilyen szinten törvényileg védett. Ez az intézményrendszer azonban nem garantálja megnyugtatóan, hogy ezek a vízi élőlények az utókor számára fennmaradjanak; ezt csak jelenlegi élőhelyük megóvásával vagy a régiek revitalizációjával érhetjük el.

Elvitathatatlan, hogy a két és fél évszázad mennyiségi élelmiszertermelésre alapuló gazdaságának köszönhetően az ország lakossága örvendetesen gyarapodott, de mára a környezet erőszakos és átgondolatlan átalakítása közel egymillió hektár parlagot termelt ki, amely hatalmas terület azon túl, hogy allergiás panaszok tönkelegét generálja évről-évre, paradox módon pontosan a vizes élőhelyek feltámasztásának legnagyobb erőforrása lehet.

Azonban az ilyen maximálisan pozitív töltetű törekvések sem lehetnek sikeresek, ha nem élvezik a közvélemény széleskörű támogatását. Ennek záloga pedig egy olyan eszközrendszer megteremtése lehet, amely képes szervesen illeszkedni a mindenkori oktatási rendszer legtöbb szintjébe, segítséget nyújt mind a pedagógusoknak, mind a tanulóknak az élőlények megismertetésében és megismerésében, a kor élményközpontú kihívásainak megfelelően olyannyira attraktívnak tud bizonyulni, hogy akár családi programként is élményt nyújt. Továbbá térben integrált tanösvény jelleget kell öltenie, mivel az egyes élőhely-típusok a természetben egymástól igen távol esnek, ezért a teljesség igényével történő látogatásuk gyakorlatilag lehetetlen.

A Réticsík Alapítvány általános célja: a felszíni vízek, vízi élőhelyek, a halfauna védelme, az ehhez kapcsolódó kutatás, és az így megszerzett környezeti ismeretek terjesztése és fejlesztése, az iskolarendszeren kívüli ismeretterjesztés. 
 
B.) Az Alapítvány tartós közérdekű célját az alábbi konkrét tevékenységekkel valósítja meg:

- A Kárpát-medence teljes halfaunáját saját élőhelyi környezetében bemutató élményparkot hoz létre, és állandó kiállítás-szerűen üzemelteti azt.
- A vízi élőhelyek, a halfauna és ezek védelmének kiemelkedő jelentőségét megismerteti az élményparkba látogatókkal, ezzel is segítve az ifjúság környezeti ismereteinek fejlesztését, az élményszerű tanulást.
- Megalkotja az ehhez szükséges fajgyűjtemény tudományos adatbázisát
- A létrehozott komplexumra alapozva kidolgozza az oktatásba illesztéshez szükséges tematikát, tananyagot
- Természetkutató programokat, akciókat, expedíciókat szervez.
- A halfaunára vonatkozó biodiverzitás megvédése és visszaállítása érdekében felméri, és számba veszi azokat a területeket, melyek természetes élőhely kialakítására és fenntartására alkalmasak.
- Környezet- és esettanulmányokat, környezeti hatásvizsgálatokat, rekonstrukciós és rekultivációs terveket készít.
- Kialakítja, rekonstruálja az élőhelyeket a potenciális területeken. Megszervezi a rekultivációs munkákat.
- A kialakított élőhelyek gazdálkodásba vételéhez természetkímélő módszereket fejleszt ki, pilot-rendszert épít ki és tart fenn.
- Hozzájárul a környezeti kultúra és természetközeli gazdálkodás fejlődéséhez azzal, hogy a feledésbe merült népi ismereteket, módszereket, tapasztalatokat, szokásokat újra feltárja, összegyűjti.

6. Az Alapítvány jellege, közhasznú jogállása:
 
6.1 Az Alapítvány a bírósági nyilvántartásba vételt és a közhasznú jogállás megszerzését követően az 1997. évi CLVI. törvény 26.§-ának c.) pontjában felsorolt alábbi közhasznú tevékenységeket végzi:
3. tudományos tevékenység, kutatás
4. nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés,
5. kulturális tevékenység,
6. kulturális örökség megóvása,
8. természetvédelem, állatvédelem,
9. környezetvédelem.
 
6.2 Az alapítvány a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 3. §-a szerinti kiemelkedően közhasznú szervezet, tekintettel arra, hogy közhasznú tevékenysége során olyan közfeladatokat lát el, amelyről az alábbiakban meghatározott jogszabályok szerint valamely állami szervnek kell gondoskodnia:
 
Az 1995. évi LIII. törvény 54. § (2) bekezdése alapján:
A környezeti ismeretek terjesztése és fejlesztése (óvodai nevelés iskolai nevelés, képzés, művelődés, iskolai rendszeren kívüli oktatás és továbbképzés, ismeretterjesztés, könyvkiadás) elsősorban állami és önkormányzati feladat.
Az 1995. évi LIII. törvény 55. § (1) bekezdése alapján:
Az 54. § -ban megjelölt feladatokat az állam az oktatási és közművelődési intézményeken keresztül, a környezetvédelmi egyesületekkel és a környezet védelmével foglalkozó lakossági szakmai szervezetekkel együttműködve látja el. Az állam az egyes nevelési, képzési feladatokat ellátó szervezeteket, az egyházakat, tudományos intézményeket, szakmai szervezeteket, egyesületeket környezeti nevelési, képzési tevékenységük eredményesebb ellátása érdekében – szükség esetén megfelelő pénzeszközök rendelkezésre bocsátásával – támogatja.

6.3 Az Alapítvány nyitott, ahhoz bármely belföldi, vagy külföldi természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság csatlakozhat, ha az Alapítvány céljaival egyetért, és azokat elfogadja, támogatni kívánja. Az Alapítványnak történt felajánlás elfogadásáról, így az Alapítványhoz való csatlakozásról az Alapítvány Kuratóriuma dönt.
 
6.4 Az Alapítvány támogatója kikötheti, hogy az általa juttatott pénzbeli, vagy természetbeli adomány részbeni, vagy egészbeni felhasználására kizárólag az Alapítvány céljain belüli konkrét cél érdekében kerülhet sor.
 
6.5 A csatlakozók támogatásuknak az Alapítvány részére történő befizetésével, átadásával nem válnak Alapítókká, tehát olyan jogosítványokat és hatásköröket nem szerezhetnek, amelyek a vonatkozó jogszabályi rendelkezések alapján kizárólag az Alapító Okiratot Alapítóként aláíró illetve az alapítói jogok gyakorlására kijelölt személyeket, szervezeteket illethetne.
 
6.6 Az Alapítvány működése nyilvános, szolgáltatásait a céljaiból adódó kötöttségek figyelembevételével bárki nemre, fajra, életkorra, származásra vonatkozó vagy egyéb bármilyen jellegű jogellenes megkülönböztetés nélkül igénybe veheti.
 
6.7 Az Alapítvány mint kiemelkedően közhasznú szervezet vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez, gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az alapítványi célok megvalósítására és a közhasznú tevékenységre fordítja.
 
6.8 Az Alapítvány közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. Közvetlen politikai tevékenység jelen Alapító Okirat használatában az alábbiakat jelenti: a pártpolitikai tevékenység, továbbá országgyűlési képviselői, megyei, fővárosi önkormányzati választáson jelölt állítása.

6.9 Az Alapítvány a Ksztv. 5 § b. pontjának megfelelően tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait a helyi vagy országos sajtó útján is nyilvánosságra hozza.

7. Az Alapítvány szolgáltatásainak igénybevétele

Az Alapítvány szolgáltatásait bárki igénybe veheti, aki erre vonatkozó igényét az Alapítvány kezelő szervének (kuratórium) bejelenti, és akit a Kuratórium a szolgáltatások igénybe vételére érdemesnek tart.
 
III. AZ ALAPÍTVÁNY VAGYONA
 
1. Induló vagyonként az Alapító 600.000,-Ft, azaz hatszázezer forintot bocsátott készpénzben az Alapítvány rendelkezésére.
 
2. Az Alapító törzsvagyont nem különít el, az Alapítvány teljes vagyona, valamint ezen vagyon hozadékai az alapítványi célok megvalósulását szolgálják. Az Alapítvány vagyonát a Kuratórium az Alapító Okirat keretei között szabadon használhatja fel.
 
3. Csatlakozás esetén az ezáltal keletkező anyagi forrásokat is az alapítványi célok megvalósítására kell fordítani. Az Alapítvány támogatása történhet készpénzzel, illetve a célok elérését közvetlenül segítő szolgáltatások, vagyontárgyak felajánlásával.
 
4. Az Alapítvány bevételeit és vagyonát köteles az Alapító Okiratban foglalt céljai megvalósítására fordítani. Az Alapítvány céljai elérése érdekében, de kizárólag ezeknek alárendelten, azaz másodlagosan a tartós közérdekű célok megvalósítása és a közhasznú tevékenység kifejtése érdekében gazdasági vállalkozási tevékenységet végezhet. Az Alapítvány működése során a gazdasági vállalkozási tevékenység aránya nem haladhatja meg a tartós közérdekű célok megvalósítása érdekében végzett, valamint a közhasznú tevékenységeket. A gazdasági vállalkozási tevékenységből elért bevételeket az Alapítvány köteles tartós közérdekű céljának megvalósítása valamint (kiemelkedően) közhasznú tevékenysége érdekében felhasználni.
 

IV. AZ ALAPÍTVÁNYI VAGYON FELHASZNÁLÁSA, AZ ALAPÍTVÁNY MINT KÖZHASZNÚ SZERVEZET GAZDÁLKODÁSA
 

1. Az alapítványi vagyon felhasználásáról a kuratóriumi tagok szótöbbségi döntéssel döntenek. Szavazategyenlőség esetén a határozati javaslatot elvetettnek kell tekinteni.
 
2. Az alapítványi vagyon felhasználásának módja követi az Alapító Okirat II./5./A. és B. valamint 6.1 pontjában felsorolt célok megvalósításának valamint tevékenységek kifejtésének jellegét. Az alapítványi vagyon az alapítvány működési költségeire és az alapítvány céljainak megvalósítására, a célok támogatása érdekében használható fel. Az alapítvány a rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásáról minden évben pénzügyi tervet készít. A pénzügyi tervet a kuratórium hagyja jóvá. A pénzügyi tervben fel kell tüntetni a várható bevételeket, és a konkrét célok megjelölése mellett betervezett tételes kiadásokat. Az alapítvány éves pénzügyi terve hiányt nem tartalmazhat. A pénzügyi tervet a felhasználási évet megelőző év december 31. napjáig kell elfogadni. A kuratórium a pénzügyi tervet évközben módosíthatja. Az alapítvány kiegészítő jelleggel vállalkozási tevékenységet végezhet, azonban a vállalkozási tevékenység az alapítvány célját nem veszélyeztetheti.

3. Az Alapítvány mint kiemelkedően közhasznú szervezet a gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt az alapítványi célok megvalósítására fordítja.

4. Az Alapítvány mint kiemelkedően közhasznú szervezet az államháztartás alrendszereitől – a normatív támogatás kivételével – csak írásbeli szerződés alapján részesülhet támogatásban. A szerződésben meg kell határozni a támogatással való elszámolás feltételeit és módját.
 
5. Az Alapítvány mint kiemelkedően közhasznú szervezet által nyújtott cél szerinti juttatások bárki által megismerhetők, az Alapítvány által nyújtott juttatásokat, szolgáltatásokat ismertető írásbeli tájékoztatókat, az Alapítvány működésére vonatkozó adatokat valamint a beszámolókat a Kuratórium elnöke a jelen Alapító Okirat V./11. pontja alapján hozza nyilvánosságra a szolgáltatások és juttatások, valamint az Alapítvány nyilvános működésének biztosítása és megismerhetősége érdekében.
 
6. Az Alapítvány mint kiemelkedően közhasznú szervezet a felelős személyt, a támogatót, valamint e személyek hozzátartozóját – a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások kivételével – cél szerinti juttatásban nem részesítheti.
 
7. Az Alapítvány kiemelkedően közhasznú szervezetként váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki.
 
8. Az Alapítvány kiemelkedően közhasznú szervezetként vállalkozásának fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel, az államháztartás alrendszereitől kapott támogatást hitel fedezetéül, illetve hitel törlesztésére nem használhatja fel.
 
9. Az Alapítvány befektetési tevékenységet nem kíván végezni, így befektetési szabályzat készítési kötelezettsége nincs.
 
10. Az Alapítvány az alapítványokra illetve a közhasznú szervezetekre mindenkor érvényes jogszabályi előírásoknak megfelelően gazdálkodik.

V. AZ ALAPÍTVÁNY SZERVEZETE ÉS MŰKÖDÉSE
 

1. Az Alapító az Alapítvány legfőbb, általános ügydöntő, ügyintéző, képviselő és kezelő szerveként a Kuratóriumot bízza meg.
 
2. Az Alapítvány céljainak megvalósításáról, az alapítványi vagyon kezeléséről és a céloknak megfelelő felhasználásáról a Kuratórium gondoskodik.
 
3. A Kuratórium - a jogszabályok által meghatározott keretek között - önállóan dönt valamennyi, az Alapítványra vonatkozó kérdésben.
 
4. A Kuratórium határozza meg a jelen Alapító Okirat rendelkezéseinek megfelelően az alapítványi vagyon kezelésének feladatait, a vagyon felhasználásának módját és az alapítványi célokat szolgáló gazdálkodás feltételeit.
 
5. Az Alapítvány Kuratóriumának taglétszáma - az elnököt is beleértve - 3 fő. A Kuratórium elnöke és tagjai az Alapítvány, mint kiemelkedően közhasznú szervezet vezető tisztségviselői.
 
6. A Kuratórium elnöke gondoskodik a kuratóriumi ülések ajánlott levélben történő, írásbeli összehívásáról, a napirendnek és a javaslatoknak a tervezett ülés időpontját megelőző 8. napig a kuratóriumi tagokkal és az egyéb érintettekkel való előzetes, ajánlott levélben történő, írásbeli közléséről.
 
7. Az elnök készítteti el a jegyzőkönyvet és foglaltatja írásba a határozatokat, valamint vezeti a határozatok könyvét. A határozatok könyve tartalmazza a Kuratórium döntéseinek tartalmát, időpontját és hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát valamint személyét.
 
8. A Kuratórium szükség szerint, de legalább évente egyszer tart ülést.

9. A Kuratórium döntési jogköre szükségszerűen kiterjed:
 
a.) A célok eléréséhez szükséges feladatok meghatározására, a végrehajtás megszervezésére,
b.) Az alapítványi vagyon bővítésére, megőrzésére, kezelésére vonatkozó állásfoglalások meghozatalára,
c.) Az előző évről készített beszámoló jelentés, valamint a közhasznúsági jelentés elfogadására,
d.) Az Alapítványhoz való csatlakozás elfogadására,
e.) A Kuratóriumi tagok és a munkaszervezet tisztségviselői díjazásának és költségtérítésének elfogadására és megállapítására azzal a megkötéssel, hogy a kuratórium tagjai részére kizárólag abban az esetben és kizárólag olyan mértékben nyújtható díjazás vagy folyósítható költségtérítés, amely az alapítvány tartós közérdekű céljának megvalósítását és közhasznú tevékenysége kifejtését semmilyen formában nem veszélyezteti
f.) A munkaszervezet működésének, feladatainak meghatározására, ellenőrzésére,
g.) A következő évi költségvetés elfogadására.
 
10. A Kuratórium határozatait egyszerű szótöbbségi döntéssel hozza meg, szavazategyenlőség esetén a határozati javaslatot elvetettnek kell tekinteni. A Kuratórium akkor határozatképes, ha ülésén legalább 2 tagja jelen van.
 
11. A Kuratórium határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója, élettársa a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az Alapítvány, mint közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás. A Kuratórium ülése nyilvános. A Kuratórium döntéseiről az Elnök az érintetteket írásban értesíti és gondoskodik a határozatoknak az Alapítvány székhelyén történő azonnali, 8 naptári napra történő kifüggesztéséről. A kifüggesztés időtartamába a kifüggesztés és a levétel napja nem számít bele. Előbbieken túlmenően a Kuratórium döntései azok meghozatalát követő 5 napon belül az Alapítvány internetes honlapján (www.reticsik.hu) is közzétételre kerülnek.
 
12. A közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig - vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki. A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.
  
13. A Kuratórium az Alapítvány adminisztratív (operatív) feladatainak ellátására munkaszervezetet is működtethet ügyvezető irányításával. A Kuratórium az ügyvezetéssel kuratóriumi tagot is megbízhat. Az Alapító jelen Alapító Okirat aláírásával felhatalmazza a Kuratóriumot arra, hogy az alapítvány alkalmazottjának képviseleti jogot biztosítson, megjelölve a képviseleti jog gyakorlásának módját, illetőleg terjedelmét. Az alkalmazott képviseleti joggal való felruházására az Alapító meghatározó befolyásának tilalmára és a bankszámla feletti együttes rendelkezési jog gyakorlására vonatkozó jogszabályi rendelkezések figyelembevételével kerülhet csak sor.
 
14. A Kuratórium elnöke és tagjai az Alapítvány Kuratóriumában az Alapítvány javára végzett tevékenységükért a Kuratórium által meghatározott mértékű tiszteletdíjban és költségtérítésben részesülhetnek.
 15. Az Alapítvány Alapítója és az Alapítvány számára felajánlást tevő személyek, valamint ezek hozzátartozói az Alapítványtól támogatást nem kaphatnak.
 
16. A Kuratórium tagjai:

Elnök: Név:   Biró Attila
Született: Budapest, 19xx. november 7.
Anyja neve: xxx xxx
Cím:   2141 Csömör, xxxx u. 50.

Tagok: Név:  Uj Peter
Született: Budapest, 19xx. december 26.
Anyja neve: xxx xxx
Cím:   2040 Budaörs, xxx u. 26.

 Név:   Balogh József
Született: Budapest, 1970. július 8.
Anyja neve: xxx xxx 
Cím:   2084 Pilisszentiván, xxxx u. 6
 
17. Az Alapítvány képviselője és a Kuratórium bankszámla felett rendelkezni jogosult tagjai az Alapítóval nem állhatnak hozzátartozói vagy bármilyen egyéb alá–és fölérendeltségi vagy összeférhetetlenségi viszonyban, egyben az Alapító és hozzátartozói, valamint az Alapítóval bármilyen függőségi viszonyban álló személyek többségükben nem lehetnek a Kuratórium tagjai, ezen személyek meghatározó befolyást az Alapítvány működésére valamint a Kuratórium tevékenységére semmilyen formában nem gyakorolhatnak.  A közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig - vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki. A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles az Alapítványt előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

 
VI. AZ ALAPÍTVÁNY KÉPVISELETE

1. Az Alapítványt a kuratórium elnöke önállóan jogosult képviselni.
2. Az Alapítvány bankszámlája feletti rendelkezési jog a kuratórium elnökét, valamint egy kuratóriumi tagot együttesen illeti meg.
3. Utalványozási joggal az Alapító Okirat V/16. pontjában megjelölt kuratóriumi tagok ketten együttesen rendelkeznek.
4. Az alapítvány munkavállalói felett a munkáltatói jogokat a kuratórium elnöke gyakorolja.
 

VII. FELÜGYELŐBIZOTTSÁG

1. Mivel az Alapítvány várható éves bevétele az alapítás évében az Ötmillió forintot eléri, a Közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. Törvény (továbbiakban Ksztv.) 10 §. (1) bekezdése szerint az Alapító felügyelő szervet (felügyelőbizottságot) hoz létre. A felügyelőbizottság testületként jár el, tagjai sorából elnököt választ. A felügyelőbizottság a Ksztv. 7 § (2) bek. a pontjára tekintettel évente legalább egyszer ülésezik. Az ülések összehívására írásban, a napirendi pontok közlésével, postai úton, az ülést megelőzően legalább 10 nappal kerül sor. A felügyelőbizottság határozatképes, ha a tagjainak kétharmada jelen van; határozatát a jelenlévők egyszerű szótöbbségével hozza. A felügyelőbizottság tagjai személyesen kötelesek eljárni, képviseletnek a felügyelőbizottsági tevékenységben nincs helye. A felügyelőbizottság tagját e minőségében az alapító nem utasíthatja.

2. A felügyelőbizottság üléseit az elnök hívja össze és vezeti. Az ülés összehívását - az ok és a cél megjelölésével - a felügyelőbizottság bármely tagja írásban kérheti az elnöktől, aki a kérelem kézhezvételétől számított nyolc napon belül köteles intézkedni a felügyelőbizottság ülésének harminc napon belüli időpontra történő összehívásáról. Ha az elnök a kérelemnek nem tesz eleget, a tag maga jogosult az ülés összehívására. A felügyelőbizottság egyebekben az ügyrendjét maga állapítja meg.

3. A felügyelőbizottság tagjai:

I. Név:  Ekker József
Született: Törökszentmiklós, 19xx. február 8.
Anyja neve: xxx
Lakcím: 5200 Törökszentmiklós, xxx.

II.  Név:  Szily László
Született: Budapest, 19xx. január 31.
Anyja neve: xx
Lakcím: 1067 Budapest, xxx u. 8.

III. Név:   Juhász Attila
 Született: Budapest, 19xx. október 7.
 Anyja neve: x
Lakcím: 1172 Budapest, xxx u. 38.

4. Nem lehet a felügyelőbizottság elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki

a) a vezető szerv elnöke vagy tagja,
b) a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,
c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást -, illetve
d) az a)-c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója.

5. A felügyelőbizottság ellenőrzi a közhasznú szervezet működését és gazdálkodását. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a közhasznú szervezet könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja. A felügyelőbizottság tagja a közhasznú szervezet vezető szervének ülésén tanácskozási joggal részt vehet, illetve részt vesz, ha jogszabály vagy a létesítő okirat így rendelkezik.

6. A felügyelőbizottság köteles az intézkedésre jogosult vezető szervet tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy

a) a szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé;
b) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.

Az intézkedésre jogosult vezető szervet a felügyelőbizottság indítványára - annak megtételétől számított harminc napon belül - össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a vezető szerv összehívására a felügyelőbizottság is jogosult. Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelőbizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.

VIII. AZ ALAPÍTÓ OKIRAT MÓDOSÍTÁSA
 

Az Alapító Okiratot az Alapító a Ptk. 74/B. §. (5) bekezdésében foglaltak szerint módosíthatja.
 

IX. A KÖZCÉLÚ ADOMÁNYGYŰJTÉS SZABÁLYAI
 

1. Az Alapítvány mint közhasznú szervezet nevében vagy javára történő adománygyűjtés nem járhat az adományozók, illetőleg más személyek zaklatásával, a személyhez fűződő jogok és az emberi méltóság sérelmével. Az Alapítvány mint közhasznú szervezet nevében vagy javára történő adománygyűjtés csak a közhasznú szervezet írásbeli meghatalmazása alapján végezhető.
 
2. Az Alapítvány mint közhasznú szervezet részére juttatott adományokat a könyv szerinti, ennek hiányában a szokásos piaci áron kell nyilvántartásba venni.

 
X. A BESZÁMOLÁSI SZABÁLYOK
 
Az Alapítvány mint közhasznú szervezet köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági jelentést készíteni. Az éves beszámoló és a  közhasznúsági jelentés elfogadása a Kuratórium kizárólagos hatáskörébe tartozik, erről a kuratóriumi tagok egyszerű szótöbbségi döntéssel döntenek A közhasznúsági jelentés tartalmára az 1997. évi CLVI. törvény 19.§. (3) bekezdésének a.)-g.) pontjaiban foglalt rendelkezések az irányadók. Az Alapítvány köteles közhasznúsági jelentését a tárgyévet követő évben legkésőbb június 30. napjáig a saját honlapján közzétenni.

XI. A NYILVÁNTARTÁSI SZABÁLYOK
 
Az Alapítvány mint közhasznú szervezet a cél szerinti tevékenységéből, illetve vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten tartja nyilván.

XII. AZ ALAPÍTVÁNY MEGSZŰNÉSE
 
Az Alapítvány bármely okból történő megszűnése esetén a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyont az alapítványi célokkal azonos, vagy hasonló célú alapítványok támogatására kell fordítani.
 
Az Alapítvány mint közhasznú szervezet a közhasznú jogállásának megszűnésekor köteles esedékes köztartozásait rendezni, illetőleg közszolgáltatás ellátására irányuló szerződéséből eredő kötelezettségeit időarányosan teljesíteni.

 XIII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
 
1. A jelen Alapító Okiratban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv és az Alapítványokra vonatkozó egyéb jogszabályok valamint az 1997. évi CLVI. törvény rendelkezései az irányadóak.
 
2. Az Alapítvány kiemelkedően közhasznú jogállása elnyerésének feltétele, hogy a Fővárosi Bíróság az Alapítványt határozatával jogerősen kiemelkedően közhasznú szervezetté minősítse.
 
3. Az Alapítvány mint kiemelkedően közhasznú szervezet működése során keletkezett okiratokba bárki betekinthet, amennyiben ez az Alapítvány vagy mások jogszabály által védett jogait (különös tekintettel a személyiségi jogokra és a személyes adatok védelmére) vagy jogos érdekeit nem sérti, vagy nem veszélyezteti. Az iratokba való betekintés lehetőségét a Kuratórium elnöke köteles biztosítani az érdeklődő számára előzetes időpont egyeztetést követően, az Alapítvány székhelyén, felügyelet mellett.
 
4. Az Alapító tudomásul veszi, hogy az Alapítvány bírósági nyilvántartásba vétele után az általa tett Alapítványt nem vonhatja vissza.
 
5. Az Alapító jelen Alapító Okirat aláírásával a Ptk.-ban biztosított jogainak gyakorlására halála esetére kijelöli Szabadosné Nagy Krisztinát (született: Budapest, 19xx. december 22., lakhelye: 1103 Budapest, xxxx u. 6., a továbbiakban: kijelölt személy). A kijelölt személyre, az Alapítóra vonatkozó rendelkezések az irányadók. A kijelölést a nyilvántartásba vétel után az Alapító nem vonhatja vissza. Alapító vagy a kijelölt személy hiányában - a Kuratórium vagy az ügyészség erre vonatkozó bejelentése alapján - az alapítói jogosultságok a bíróságot illetik meg.
 
Kelt, Budapest, 2008. augusztus 19.